Az olasz törvényhozók 2%-os labdarúgás-fogadási illeték bevezetését javasolják

Olaszországban jelenleg is zajlik egy olyan jogszabály-tervezet vitája, amely 2 százalékos illetéket vezetne be a labdarúgó-sportfogadásokra. Az olasz parlamenti képviselők által kezdeményezett lépés célja, hogy pluszbevételeket generáljon, ami komoly hatást gyakorolhat a fogadásszolgáltatók, és potenciálisan a labdarúgóklubok pénzügyi helyzetére.

Az ilyen jellegű illetékekről szóló vita nem újkeletű Európában. Az államok folyamatosan próbálják növelni a részesedésüket a szerencsejáték-ipar profitjából. A sportfogadási szolgáltatók számára ez gyakran az üzleti modelljük és árréseik újragondolását jelenti. Végső soron a magasabb költségeket átháríthatják a játékosokra, vagy a kínálat vonzereje csökkenhet.

Számok és tények

Az olasz törvényhozók 2 százalékos illetéket szorgalmaznak a labdarúgás-fogadásokra. Ez a százalék első ránézésre csekélynek tűnhet. Azonban a labdarúgásban tapasztalható óriási fogadási volumenek miatt egy ilyen illeték jelentős összegeket generálhat. Ezen potenciális bevételek pontos felhasználási célját még nem részletezték nyilvánosan, de várhatóan az állami költségvetésbe áramolhatnak, vagy az olasz sport támogatására fordíthatják őket. Egy másik szempont, hogy ez kizárólag a labdarúgást érinti. Más sportágakat nem sújtana ez a különadó.

Háttér

Az olasz jogalkotók kezdeményezése nem egyedi eset. Sok európai ország küzd a szerencsejátékok szabályozása, a játékosok védelme és az adóbevételek növelése közötti egyensúly megteremtésével. Franciaországban például évek óta létezik fogadási adó, amely szintén részesedést vesz el a tétekből vagy a nyereményekből. Németországban az új, 2021-es szerencsejáték-államszerződés (GlüStV 2021) szintén kiterjedt szabályozást vezetett be, beleértve a virtuális nyerőgépek és az online póker tételeire kivetett 5.3 százalékos adót. Az ilyen intézkedések gyakran azt a célt szolgálják, hogy a szabályozott kínálat vonzóbbá tételével erősítsék a feketepiac elleni küzdelmet – ez egy olyan egyensúlyozás, amely nem mindig jár sikerrel. Ha az adók túl magasak, a játékosok játékosvédelem nélküli, szabályozatlan szolgáltatókhoz vándorolnak át.

Miért fontos ez a német játékosok számára

Az olasz jogszabályi javaslat nincs közvetlen hatással a németországi játékosokra. Németország a GlüStV 2021 révén saját, szigorú szabályozási keretet hozott létre. A németországi játékosok csak olyan online kaszinókban játszhatnak, amelyek rendelkeznek a Tartományok Közös Szerencsejáték-hatósága (GGL) által kibocsátott német engedéllyel. Ezek a szolgáltatók a GGL úgynevezett fehér listáján szerepelnek.

A GlüStV 2021 szigorú szabályokat vezetett be: nyerőgépeknél pörgetésenként 1 eurós tétlimitet, játékosonként havi 1000 eurós befizetési limitet az összes szolgáltatóra vonatkozóan, valamint a központi LUGAS ellenőrző rendszerbe való integrációt. A LUGAS biztosítja ezen limitek betartását, és megvédi a játékosokat a túlzott értéktől. A Málta (MGA) vagy Curaçao engedélyével rendelkező kaszinók Németországban illegálisak, és nem nyújtanak játékosvédelmet a német szabványok szerint.

Mit jelent ez a GGL-licenccel rendelkező kaszinók számára

A GGL-licenccel rendelkező online kaszinók esetében ez azt jelenti, hogy be kell tartaniuk a hatályos német előírásokat. Az olaszországi foci-fogadáshoz hasonló további adóbevétel bevezetését jelenleg nem tervezik, de az iparág szorosan figyelemmel kíséri majd a többi EU-országban zajló fejleményeket. Bármely új szabályozás vagy adóztatás egy EU-tagállamban mintaként szolgálhat más országok számára. A német szabályozás nemzetközi összehasonlításban már most is rendkívül átfogó és korlátozó. A szigorú szabályoknak való megfelelés, mint például az 1 eurós pörgetési limit és az 1000 eurós befizetési limit, kiemelten fontos a GGL-licenccel rendelkező szolgáltatók számára. Ez biztosítja a játékosvédelmet, de csökkenti a kínálat vonzerejét is azon játékosok számára, akik a magasabb téteket preferálják, ami gyakran a feketepiac felé tereli őket. Egy idézet jól rávilágít a szabályozó hatóságok játékosvédelemmel kapcsolatos álláspontjára:

„Célunk, hogy biztonságos és védett szerencsejáték-piacot biztosítsunk Németországban, miközben elősegítjük a legális ajánlatok felé történő csatornázást.” - Benjamin Schwanke, a Tartományok Közös Szerencsejáték-hatóságának (GGL) igazgatósági szóvivője

Ez rávilágít a dilemmára. Egyrészt a bevételek biztosítása és a játékosvédelem a cél, másrészt a legális kínálatnak kellően vonzónak kell lennie ahhoz, hogy versenybe szálljon a feketepiaccal. Az olasz tervek tükrözik az EU-ban zajló folyamatos párbeszédet arról, hogyan lehet olyan igazságos és biztonságos szerencsejáték-piacot kialakítani, amely az államok fiskális igényeit is figyelembe veszi.