Brit szerencsejáték-visszaélések elleni küzdelem: A kormány elutasította a sport szponzorációs tilalmat

Újabb reformkísérlet hiúsult meg a brit szerencsejáték-törvények kapcsán a Lordok Házában. Lord Foster of Bath, a szerencsejáték-reklámok régi kritikusa, július 15-én két módosító indítványt nyújtott be a sporteseményekről szóló törvényjavaslathoz (Sporting Events Bill). Ezek célja a sportlétesítményekben történő szerencsejáték-reklámok betiltása, valamint a licenc nélküli fogadásszervezők adatfelhasználásának megakadályozása lett volna. A kormány azonban elutasította a javaslatot.

A vita rávilágít a reformok hívei és a jelenlegi brit kormányzati politika közötti folyamatos feszültségre. Bár a feketepiac elleni küzdelemben van némi egyetértés, a sportesemények reklámozásának és szponzorálásának szabályozásáról alkotott vélemények továbbra is megosztottak.

Számok és tények

Lord Foster hangsúlyozta a szerencsejáték-piac hatalmas méretét, különösen a globális sporteseményeken. Példaként említette azt a félbillió amerikai dollárt, amelyet kizárólag a FIFA világbajnokság alatt költenek szerencsejátékra. Ez az összeg jól szemlélteti a nemzetközi sportfogadási szektorban megmozduló hatalmas pénzügyi volument. A Foster által vezetett Liberális Demokraták régóta próbálnak törvénymódosításokat átvinni a sportbeli szerencsejáték-reklámok és szponzoráció korlátozására. Tavaly a liberális demokrata képviselő, Max Wilkinson hasonló kísérlete kudarcba fulladt, amikor a labdarúgás irányításáról szóló törvényt (Football Governance Bill) próbálta módosítani.

„A miniszter asszony helyesen és kétségbeesetten próbál tenni valamit az illegális szerencsejáték ellen. Én is ezt akarom tenni, de szeretnék tenni valamit az ellen a kár ellen is, amelyet a szerencsejáték okoz ebben az országban. A megoldás rendkívül egyszerű, és a módosításom gyakorlatilag ezt biztosítja. Kimondja, hogy illegálissá kell tenni az adatok felhasználását bárki számára, aki nem rendelkezik engedéllyel; ez egy nagyon egyszerű megoldás, amely sokkal könnyebbé tenné a felelősségre vonást az engedéllyel nem rendelkezőkkel szemben.” - Lord Foster of Bath, liberális demokrata főrend

Baroness Twycross, a Digitális, Kulturális, Média- és Sportügyi Minisztérium (DCMS) szerencsejáték-minisztere és az újonnan létrehozott Illegális Szerencsejáték Elleni Munkacsoport elnöke arra kérte Lord Fostert, hogy vonja vissza a módosító indítványát. Bár kifejezte elkötelezettségét az illegális szerencsejáték elleni küzdelem iránt, nem látott azonnali szükségességet a licenc nélküli szolgáltatók adatfelhasználásának szabályozására. A kormány továbbra is a 2005-ös szerencsejáték-törvényt (Gambling Act) tekinti az elsődleges jogszabálynak, és a 2023-as szerencsejáték-törvény felülvizsgálatáról szóló fehér könyv ajánlásait hajtja végre.

Háttér

A brit kormány továbbra is vonakodik beavatkozni a kereskedelmi szponzori és reklámszerződésekbe. A Lordok Házában zajló vita rávilágít a szerencsejáték-szabályozás körüli folyamatos politikai feszültségekre az Egyesült Királyságban. Míg a kormány elsősorban az illegális szerencsejáték elleni küzdelemre összpontosít, a reformok hívei egy átfogóbb megközelítést szorgalmaznak, amely a legális szerencsejáték-reklámok társadalmi hatásait is figyelembe veszi. A Baroness Twycross által vezetett Illegális Szerencsejáték Elleni Munkacsoport célja a licenc nélküli szerencsejáték-szponzoráció betiltása a sportban. Ez a lépés azt jelzi, hogy a kormány is látja a jelenlegi szabályozás hiányosságait, de csak az illegális szolgáltatók esetében. A jövőbeli viták új lendületet kaphatnak, ha az esetleges új miniszterelnök-jelöltek nyitottabbnak mutatkoznak a szigorúbb szerencsejáték-reformokra.

Miért fontos ez a német játékosok számára

A német játékosok számára a brit vita érdekes összehasonlítási alapot nyújt, mivel a szerencsejáték-reklám és a játékosvédelem nálunk is kiemelt téma. A 2021-es szerencsejáték-államszerződéssel (GlüStV 2021) Németországban szigorú szabályokat vezettek be. Aki Németországban legálisan szeretne online játszani, annak a Közös Tartományi Szerencsejáték-hatóság (GGL) fehér listájához kell igazodnia. Ez a lista tartalmazza az összes olyan engedéllyel rendelkező szolgáltatót, amely megfelel az itt érvényes előírásoknak. Ezek közé tartozik a nyerőgépeken pörgetésenként alkalmazandó 1 eurós fogadási limit, valamint a havi 1000 eurós befizetési limit, amelyet a központi LUGAS ellenőrző rendszeren keresztül felügyelnek. Azok a játékosok, akik tudatosan ezeket a szabályozott ajánlatokat választják, lényegesen nagyobb védelmet élveznek, mint az engedéllyel nem rendelkező szolgáltatóknál. A brit vita rávilágít arra, hogy még a jól működő szerencsejáték-piacokon is milyen nehéz egyensúlyt teremteni a játékosvédelem és a kereskedelmi érdekek között.

Mit jelent ez a GGL-engedéllyel rendelkező kaszinók számára

A GGL-engedéllyel rendelkező németországi kaszinóknak lényegesen korlátozóbb reklámirányelveket kell betartaniuk, mint az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságban tárgyalthoz hasonló agresszív sportszponzoráció Németországban ebben a formában elképzelhetetlen. A GGL szigorúan ellenőrzi a szabályok betartását. A hirdetéseknek egyértelműen beazonosíthatónak kell lenniük szerencsejáték-reklámként, nem irányulhatnak kiskorúakra, és nem ösztönözhetnek túlzott játékra. A német szabályozást kezdettől fogva úgy alakították ki, hogy egy olyan szabályozott piacot hozzon létre, amely a játékosvédelmet helyezi előtérbe. Ez alapvető különbség a brit megközelítéshez képest, ahol a szabályozást gyakran csak politikai nyomásra módosítják.